Nagy kedvenc lett és ajánlom mindenkinek :) 

VARRÓ DÁNIEL
korszerű mondókák kisbabáknak

Fülhegyezgető

Kipp-kopp, billentyű,
hangok jönnek innen, tyű! 

Klikk-klikk, kisegér,
hangja ide is elér. 

Apu a monitor előtt

annyi időt mért tölt?
Műfordít és bérkölt. 

Kopog-e vagy klikkel,
onnan lehet tudni, hogy ez
pasziánsz vagy flipper.

Kipp-kopp, billentyűk,
onnan bűbáj, innen nyűg.

Akinek a lába hatos 

Akinek a lába hatos,
az a baba csodálatos. 

Akinek a lába hetes,
az a gyerek tökéletes. 

Lába hanyas önnek?
Kilences. A nyolcas zoknik
most már rám se jönnek.

Kinek lába kilences,
az a baba igen fess! 

Akinek a lába tizes,
annak egy új zoknit fizess,
slussz-passz, pussz!

Milyen a helyzet Büdipesten a WB- eset óta? SZÖRNYŰ! Bizony mindkét oldal részéről (szórakozóhelyek vs. hatóság) De, hogy jobban érzékeltessem az állapotokat, elmesélek egy nemrég megtörtént esetet. Január utolsó napjaiban egy szülinapi bulira voltam hivatalos. Kb. 10 körül oda is értem a helyre,azaz az Ankerba. A többiek már/még kabátban vártak, hogy ne is pakoljak le, mert a hely bezár! Az ellenőrzésekre való tekintettel, most időben bezárnak. Ok, nem gáz,csak 10 embert kellett átrendelni a Kuplungba. Még ez is simán ment, csakhogy a hely éjfélkor, a szigorított ellenőrzés miatt bezárt! Pontosan ezzel egy időben a Sirályban is pánikban kezdtek el pakolászni, székeket feltenni, a zárás látszatát keltve.

Az este kellemesen indult, viszont annál szörnyűbben végződött. Már szórakozni sem lehet nyugalomban? Azóta is hétről hétre más helyek tartanak "téliszünetet".

Egyrészt szörnyű, hogy péntek este rendőrök járőröznek félelmet keltve a Király utcán, másrészt miért nincs ezeknek a helyeknek engedélyük???? Bosszant mindkét oldal! NAGYON.

Nehéz megmagyaráznom, magamnak is, hogy mi is tetszik ezen a munkahelyen tulajdonképpen. Persze, a fizetésen kívül. Informatikai félanalfabéta felhasználóknak ügyfélorientáltan segítséget nyújtani olyan dolgokban, amikhez nem értek, az elég frusztráció-gyanús. A középkorú hölgyek hálálkodása pedig, akiknek az elveszett leveit megtaláltam a Deleted item-ek közt, nem feltétlenül az az elismerés, amelyről álmodtam. Azt hiszem, a benti hozzáállás az, ami lenyűgöz. Például amit csinálunk, mint service desk-esek, az nem a szakmánk. Persze senkinek nem a szakmája, de az ide összegereblyézett bölcsészeknek meg végképp nem. Az egyetemen mintha totális szereptévesztésben lettek volna páran. A szociológusok abban a meggyőződésben, hogy az ország társadalminak titulált problémái az ő színrelépésükre várnak, a filozófusok meg abban, hogy az összezavarodott elmék felvilágosításához az ő fogalmi analíziseikre van szükség. Az eredményt nem részletezném. Ehhez képest egyszerűen üdítő, ami a munkahelyen körülvesz. Nem egy olyan helyzet, amire bárkinek is nagy arca lehetne... Nincs is, és nekem ennyi elég ahhoz, hogy bőven elviselhetőnek lássam, sőt, néha kicsit szeressem is. 

 Süsü kedvenc boltja, és kedvenc útelágazása következik.

 Ki kell találnod, hogy melyik-melyik! :)

 Süsü mostanában lustálkodott, és nem mesélt. Jöjjön egy kis régi otthonosság, a Prágával, a Kálvin Caféval, és a krumplissal! :)

Múlt hétvégén kiruccantunk a közeli Bécsbe ;) de már az indulás is kalandos volt. Történt ugyan is, hogy Pali és én, a megbeszélt időpontban épp a csajokat várjuk a Keletiben, mikor csörög a telefonom. Lilla. Nem ér oda, mert a villamos elment az orra előtt. Hagyjuk a jegyét a pénztárban. Épp zárom a borítékot a jeggyel a bácsinak, mikor csörög Pali telefonja. Fruzsina. Nem érnek oda, mert az orruk előtt ment el a troli. Hagyjuk a jegyüket a pénztárban. Azért kicsit bosszankodtunk, hogy miért kell annyit tollászkodni és miért nem érik el ezek a lányok a vonatot, de ott hagytuk a jegyüket. Közben volt még pár perc az indulásig. Forró dróton tartottuk a kapcsolatot, hátha még elérik. Lilla be is futott. Ngyon örültünk, mikor kiderült, h 3 perc késéssel indul a vonat. Pali egyből csörög F-nek, hogy csipkedjék magukat. Mi már a Lillával a lépcső tetején Pali még lent, mikor záródik az ajtó, vonat elindul, Pali jegye nálam, mi meg tátott szájjal csodálkozunk. Konkrétan mint egy filmben. Pali fut a vonat után, mi meg nem tudjuk nyitni se az ajtót, ablak meg nincs!

Végül a kalauz megodotta a dolgot, Kelenföldön otthagyta a jegyet, hogy azt a következő vonatról leugorva Pál összeszedhesse.

Ennyit a romantikus bécsi sétáról.Ehelyett sétáltam, kávéztam Lillusssal, majd beálltunka végeláthatalnal sorba.

Kér óra fagy, közben Paliék is megérkeztek, mire bejutottunk. Szerintem megérte a kaland és a hideg ellenére. Rengeteg festmény, fotó és ruhácska. Igazi mexikói hangulat.

A hétköznapjainknak mindig is része volt, hogy megbeszéltük az aktuális politikai dolgokat, kritizáltuk a jelenlegi politikai elitet, vagy megmozdulásokra mentünk. De egy kedves blogba ez valahogy nem illet bele. Így nem írtunk a Nemzeti Együttműködés Nyilatkozatáról, nem itt keseregtünk a 2/3-ad miatt szabad ámokfutásba kezdett Fidesz intézkedései miatt, nem itt terveztük Rózsa néni leváltását, nem itt beszéltük meg, hogyan menthetnénk ki a pénzünket az állami nyugdíjpéztár pénznyelőjéből. Persze bosszankodtunk, posztoltunk a fészbúkra, cseteltünk róla, a Magyarországon maradtakkal a rövid találkozások ellenére is esett erről szó, de legalább ebbe a meseblogba nem férkőzött be a politika. Eddig!

Mert ami most történik az már Süsüt és a kis blogbirodalmát is érinti. Az új médiatörtvény-tervezet ugyanis olyan gumiszabályokkal van tele, amely egyes értelmezései szerint, ha itt nem tájékoztatunk teljes körűen vagy egy-egy írás túlzottan véleményszagú lesz, esetleg valakit megsért, akkor bizony mi is büntethetőek leszünk. A kis csapatunkat tekinthetik szerkesztőségnek, a blog.hu reklámjai miatt tevékenységünket gazdasági érdekeltségűnek, ami azt jelenti, hogy egy szerencsétlen poszt akár 25 millióba is kerülhet, úgyhogy spóroljatok. Hát igen... Magyarország én így szeretlek.

A törvénytervezet elvileg december 20-án lép életbe. Persze ki tudja, lehet, hogy itt is érvényesítik majd a visszamenőlegesség elvét. És akkor bajban leszünk.

Mert én ma leírom, mert még leírhatom az egyik legaktuálisabb underground szám mindig változó sorát, ami már pár éve is valahogy így szólt: Hitler kúrja Rákosit, Sztálin bassza Szálasit, Szálasi bassza Orbáááánt...

A körforgásról bővebben:

Nemrég meglepi szülinapi vacsit kaptam a péktől, melynek főhőse a Zsálya volt. És rájöttem, hogy imádom!

Mint kiderült kiváló teának, dagadó töltelékének fűszerezésére és sajtos mártásokhoz is. Ez utóbbit kóstoltuk meg egy szintén felejthetelen sütőtökgnocchihoz. Ajánlom figyelmetekbe ismét Fűszeres Esztert és csudi találmányait.

Egyszóval: Éljen a zsálya!

Ismét eljött a november, ismétt eljött a szé napja/estéje. Idén nem sok kedvem volt hozzá, de végül Pali meggyőzött és utólag nem is bántam.

Lehet, hogy ez már az öregség jele, de nem igazán találtam jó programot, viszont kedves ismerőst annál többet! Így ezt a Szét az ismerősök éjszakájának nevezném ki!

Ez viszont azt is jelentette, hogy nem igazán voltak sokan az érdeklődők és ismeretlenek. Az még okés, hogy az iroda környékén szakkolisok dekkoltak, mert az nem meglepő, még a teaház (csönge, bence), büfé (szőcs), csocsóasztal környéke (spál, somi, ati) sem igazán feltűnő, de mikor beültem egy beszélgetésre és ott is szinte csak kolis volt, na az azért már megdöbbentett.

Az éjszaka hamar eltel, a sör gyorsan fogyott, a koncerteken csak lézengtek a jó zene ellenére, Petruska Andris éneke sok női szivet megdobogtatott (az enyémet és gerő elvtársét nem!), egyszóval ez már egy kicsit laposabb szé volt.

(Lehet tudni, hogy milyen volt a listás visszhang?)